|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mihók György 1999. október 27.Két éve Gyimesközéplok művelődési házának igazgatója, Mihók György elmondta: a csángó falu művelődési élete annyira beszűkült, hogy az évente megrendezésre kerülő Csángó Fesztiválon és a Hargita Állami Székely Népi Együttes által itt szervezett Gyimesi Tánctáboron kívül alig van némi mozgás. Megszűntek a műkedvelő csoportok. Az idei, VIII. Gyimesi Tánctábor idején Mihók György kifejtette, sajnos, nincs változás. /Guther M. Ilona: A kultúrigazgató álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2007. július 25.Közel hétezer lejt gyűjtöttek össze, így megkezdődhetett az évek óta tervbe vett gyimesközéploki Csángó Hagyományőrző Ház megépítése. A résztvevők egy héten keresztül játszották a Mihók György kultúrigazgató által írt darabot vándorszínházi előadásokon, hogy végre nekiláthassanak a ház megépítésének, mely az előzetes tervek szerint három-négy év alatt készül el. /Megkezdték a csángó ház építését Gyimesközéplokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2007. július 30.„Fogy a fa, lassan agrárturizmusban kell gondolkozzunk” – mondta a gyimesközéploki Mihók György, helyi kultúrigazgató, a leendő Csángó Hagyományőrző Házról. Amint rendbe teszik az épületet, beleértve a berendezést, a tetőtér-beépítést, a hagyományos kézművesműhelyek kialakítását, jöhetnek a turisták. Most éppen táncháztalálkozó zajlik Középlokon. /Horváth István: Csángó házálom a tájban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./2010. szeptember 26.Csángó hagyományőrzés GyimeslokonNépdalaikban, táncaikban nemzeti kultúránk értékeit őrzik a gyimesiek. Ezeket tenné közkinccsé a gyimesközéploki Csángó Hagyományőrző Ház, melyet a Tatros forrásánál, a csángófesztiválon avattak fel. - Vetett ágy szőtt lepedőből. Ez meg kenderes lepedő, kenderes ágyterítő. Mind kézzel fonott anyagból készült… – sorolja Tankó Mária Hidegségról. Majd a régi népi mesterségek ismerői meg is mutatják, hogy készültek. A kendőszegen ujjas bunda, hímzett ingek, szőtt lepedők, terítők, cifra kendők. Régen így tárolták a házilag szőtt-varrt ruhákat, hogy ne kezdje ki a moly. A csángó gyermekek nemcsak népviseletüket, de mint kiderült, népdalaikat, táncaikat is ismerik. Mihók György kezdeményezte a Csángó Hagyományőrző Ház létesítését az 1934-ben községházának épített ingatlanban. Tervének megvalósítását magyarországi és helyi támogatók is segítették. A hagyomány érték – vallja a Budapestről Gyimesbe költöző néprajzkutató. Naponta tudatosítani kell az emberekben, hogy ez egy olyan érték, ami nélkül nem lehet teljes emberi életet élni, nem lehet teljesen megélni a magyarságot. És hogyha ez a gyimesi hagyományőrző tájház tudatosítja azt az itteni emberekben, hogy milyen értékeik vannak, akkor már betölti a hivatását – vélekedett Halász Péter néprajzkutató. A csángó kultúra őrzésére hivatott ház a népi mesterségek bemutatói mellett néprajzi konferenciák szervezésére is alkalmas. A közösségi termet a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményének archív képei és Ádám Gyula gyimesi zenészekről készült fotói díszítik. Csúcs Mária Duna Televízió. Erdély.ma lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
